A város története
A 16. századig
A város nevének eredete ismeretlen, de valószínűsíthetően az „éger(fa)” elnevezésből származik (a környező területeken még ma is valóban sok égeres található) (- ezen elmélet kritikusai szerint az éger kapcsolat valószínűtlen, más településnevekben is szerepel az Eger kifejezés (pl. Zalaegerszeg), vagy annak más formája (így Grád, Győr)) . A terület a kőkorszak óta lakott, a korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt. A magyarok a 10. században foglalták el a területet, és Szent István püspökséget alapított Egerben. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen épült, ez és a köré épült lakóházak képezték a város történelmi magját. Eger ettől az időtől kezdve fontos vallási központ.
A 14-16. század Eger számára a virágzás időszaka volt. Ekkor kezdett fellendülni a szőlőtermesztés, ami híressé tette a várost. Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt, mikor a reneszánsz kultúra elterjedt Magyarországon, Eger püspökei nagy építkezésekbe kezdtek.
Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb, mint 2100 védője (és ebbe beleszámolták a nőket és gyerekeket is) visszaverte a 80 000 fős török sereg támadását (1552). Az ostrom története leginkább Gárdonyi Egri csillagok című népszerű regényéből ismert a mai olvasók számára.
Középkori katedrális romjai a várban
17─18. század
A tizenöt éves háború idején, 1596-ban sokkal nagyobb török sereg vonult Eger ellen, és Nyáry várkapitány hat napos ostrom után feladta a várat. A város ezután több mint nyolcvan évre török uralom alá került, és egy vilajet központja lett. A törökök megerősítették a várat, mecsetté alakították a város keresztény templomait és nagyszabású építkezéseket folytattak. Ennek eredménye a ma is álló minaret (a világ legészakibb történelmi időkből származó minaretje) és a vár közelében lévő, jelenleg feltárás alatt álló Válide szultána fürdő.
Miután a törökök megtámadták Bécset, a Habsburgok úgy döntöttek, itt az ideje a török kiűzésének. A keresztény csapatok Lotharingiai Károly parancsnoksága alatt 1686-ban visszafoglalták Buda várát, 1687-ben pedig kiéheztették és megadásra kényszerítették Eger várát. A törököknek szabad elvonulást engedélyeztek.
Eger újra virágzásnak indult. A püspökség visszakövetelte a várost, emiatt a kálvinista lakosság egy része elköltözött. A Rákóczi-szabadságharc idején Eger Rákóczi mellé állt, de a császári csapatok visszafoglalták a várost Rákóczitól és komoly károkat okoztak a városnak, ahol ráadásul nem sokkal ezután pestis is pusztított. Az 1700-as években rengeteg ember költözött Egerbe, 1725 és 1750 közt a város népessége 6000 főről 10 000 főre emelkedett. Megkezdődött az építkezések kora. Ekkor épült a város sok szép barokk és copf stílusú épülete, köztük a Bazilika, az érseki palota, a megyeháza, a Líceum (mai Eszterházy Károly Főiskola A épület) és számos templom. A korábbi mecsetekből is keresztény templom lett.
19─21. század
A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a vár déli fala omlott le, megrongálva több lakóházat. Eger 1804-ben lett érseki székhely. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány.
Eger lakói aktívan részt vettek az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Bár a forradalmat leverték a Habsburgok, a régi feudális rendszert már nem lehetett visszaállítani, és 1854-ben az érsek lemondott földesúri jogáról a város javára. Sajnos a vasúthálózat addigra már kiépült, és Eger végleg kimaradt a Miskolcot és Budapestet összekötő vasúti fővonalból, a csomópont szerepét Füzesabony kapta. Ez a mai napig kihat a város megközelíthetőségére.
Az 1878. augusztus 30-án és 31-én pusztító árvíz vízszintjét 17 tábla jelezte városszerte; ezek többsége ma is látható. Az áradás egy hatalmas bükki felhőszakadás nyomán zúdult a városra, amelynek következtében a települést átszelő Eger-patak is kilépett a medréből. A katasztrófa következményeként 10 ember lelte halálát, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, és háziállatok százai fulladtak vízbe. A legsúlyosabb károk a belvárost érték, ahol 4.63 méter és 1.5 méter közötti volt a víz magassága.
Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet, de 1925-től újra megkezdődtek a nagy építkezések, és az „Egri csillagok” népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. A második világháború sem múlt el nyom nélkül, a visszavonuló német csapatok nagy pusztítást végeztek, bombázás azonban nem érte a várost.
A második világháború utáni időszakban jelentős mennyiségű épületet emeltek városszerte. A 70-es évektől kezdve egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. Még a Belvárost sem hagyta érintetlenül az új építészeti stílus: megépült a nagy Dobó téri áruház és új (azóta ismét átépített) külsőt kapott a Gárdonyi Színház is. A 80-as évekre elkészült a 25-ös főút Belvárost elkerülő szakasza, így a Széchenyi út déli szakaszáról, valamint a Belváros szinte valamennyi utcájából kitiltották a közforgalmat. (Egykor a Dobó szobor környékén még helyijáratok is közlekedtek.)
Az 1990-es évektől új, azóta is nagyjából folyamatos lendületű építkezések kezdődtek, elsősorban a külvárosokban. A Felnémet-Pásztorvölgyi, a Napsugár utcai lakópark, később a Kertész út déli részén kezdődött építkezések felfrissítették a várost. Több nagyvolumenű építkezés is zajlott: a két Makovecz Imre által tervezett épület (Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium, Bitskey Aladár Uszoda), illetve a Felnémet és Eger között épült bevásárlónegyed több nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, amellyel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is.
Eger napjainkban virágzó város és népszerű, nemzetközileg ismert turistacélpont.
Éghajlat/Climate
Hónap |
Jan |
Feb |
Már |
Ápr |
Máj |
Jún |
Júl |
Aug |
Sze |
Okt |
Nov |
Dec |
Egész év |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) |
0,9 |
3,7 |
10,1 |
15,9 |
21,6 |
25 |
27,3 |
26,6 |
22,3 |
15,6 |
7,7 |
3,1 |
15 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) |
-5,7 |
-4,5 |
-0,2 |
4,3 |
9,7 |
12,5 |
13,9 |
13,4 |
9,6 |
4,5 |
0,5 |
-3 |
|
Csapadékmennyiség (mm) |
30 |
28 |
35 |
48 |
64 |
77 |
63 |
59 |
45 |
49 |
50 |
42 |
590 |
Városrészek
- Almagyar – A város keleti oldalán található domb, Eger legelegánsabb része. Déli oldalára épült az Eszterházy Főiskola több tanszéke és kollégiuma.
- Almár – A legészakabbra fekvő, kissé elkülönült városrész, főleg hétvégi házakkal.
- Belváros – Eger Belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének, ami nem áll távol a valóságtól. Itt található többek között Magyarország harmadik legnagyobb temploma, valamint a többszáz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola főépülete is.
- Berva lakótelep – Az egykori egri Finomszerelvénygyár dolgozóinak épített lakótelep Felnémet északkeleti részén található. ide épült az egyik dohányipari cég logisztikai központja.
- Cifra hóstya – A Belvárostól északra fekvő városrész, tele szűk, egyirányú utcákkal és apró házakkal. Itt található a Tűzoltó Múzeum, valamint Vitkovics Mihály szülőháza.
- Csákó – Egykori neve Szent István-város. Csendes kertvárosi negyed, jórészt nagyobb lakóházakkal. Nyugati oldalán van az egri vasútállomás.
Érsekkert, Táncsics Mihály Sétány
- Érsekkert – Eger legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Nem túl rég töltötték fel vízzel a kert északnyugati részén található, hangulatos kis tavat, 2003-ban készült el a Klapka út melletti részen a zenepavilon (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). A délnyugati részébe sportlétesítmények épültek, többek közt a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok is ott található.
- Felnémet – A múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomása.
- Felsőváros – A rendszerváltás előtt Csebokszári lakótelep néven elhíresült városrész, elsősorban négy- és tízemeletes épületekkel. Itt él Eger lakosságának mintegy harmada. Három középiskola is épült itt (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium, Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola). Egyre több embert vonz ide az utóbbi években a közte és Felnémet közt épült bevásárlónegyed.
- Hajdúhegy – Az Almagyar-dombhoz hasonló jellegű, azzal ellentétes oldalon fekvő kertvárosi negyed.
- Hatvani hóstya – A városrészt kettészeli a 25-ös főút, attól északra nagyrészt emeletes házak, délre inkább családi házakat találhatók. Itt van Eger egyetlen református temploma, valamint a városi stadion is.
- Ipari park – A rendszerváltás óta lendületesen fejlődő terület Lajosvárostól keletre található. Számos multinacionális vállalat telepedett meg itt.
- Károlyváros – Eger egyik nagyobb városrésze, a Belvárostól nyugatra fekszik. A 25-ös főút hosszanti irányban kettévágja. Itt található az egykori dohánygyár, az Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Dobó István Laktanya. Emeletes és családi házak egyenlő arányban épültek erre a környékre.
- Lajosváros – Eger déli városrésze, több középiskola (Szilágyi Erzsébet Gimnázium; Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola) és kollégium épült ide. Nagy része kertvárosi jellegű, sok emeletes házzal.
- Maklári hóstya, Tihamér – Az utóbbi 10-15 évben indult fejlődésnek; a legtöbb új épülettel (nagyrészt társasházakkal) rendelkező városrészek egyike. Itt található az Egri Malom, a Bitskey Aladár Uszoda és a Strandfürdő is.
- Pásztor-völgy – Fiatal kertvárosi negyed Felnémettől nyugatra. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium épületét Makovecz Imre tervezte.
- Rác hóstya – A Felsővárostól nyugatra fekszik, szintén kertváros. Déli részében van a borkombinát.
- Szépasszonyvölgy – Országos hírű pincék vannak itt. Az egri borvidék egyik legismertebb helye.
- Tetemvár – Állítólag az 1552-es ostrom török harcosait temették ide, innen kapta nevét. Szintén kertváros.
- Vár – Eger legrégebbi, történelmi nevezetességű része.
- Vécseyvölgy – Az Almagyar-domb északi lejtőjének alján fekszik, ugyancsak kertváros. Keleti részében lakóparkok épülnek. Innen 1-2 km-re található az Apolló Sportrepülőtér.
Eger látképe a Kistályai úti dombokról
Fontosabb látnivalók
Kultúra
Oktatás
Felsőoktatás
Gimnáziumok
Szakközépiskolák, szakképzők
- Szalapart Speciális Oktatási – Nevelési Központ és Szakszolgálat
- Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
- Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet
- Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, és Szakképző Iskola és Kollégium www.kerieger.sulinet.hu
- Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
- Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola Gimnázium és Kollégium
- Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium
- EVENTUS Üzleti, Művészeti Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium http://www.eventus.hu
- Neumann János Középiskola és Kollégium http://www.nejanet.hu
Kulturális intézmények
- Gárdonyi Géza Színház
- Uránia Mozi
- Bartakovics Béla Művelődési Központ
- Művészetek Háza (volt Ifjúsági Ház)
Könyvtárak
- Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
Múzeumok
- Dobó István Vármúzeum – Vár 1.
- Érseki Gyűjtemény – Széchenyi út 5.
- Főegyházmegyei Könyvtár – Eszterházy tér 1.
- Gárdonyi Géza Emlékmúzeum – Gárdonyi út 28.
- Kopcsik Marcipánia – Harangöntő u. 4.
- Palóc Népmvészeti Kiállítás – Dobó utca 12.
- Minaret
- Nemzeti Bormúzeum – Tündérpart utca 5.
- Rác templom
- Spekula Csillagvizsgáló – Eszterházy tér 1.
- Telekessy Patikamúzeum – Széchenyi út 14.
- Történeti Tárház – Fazola Henrik u.
- Tűzoltó Múzeum – Tűzoltó tér 5.
- Vitkovics-ház – Széchenyi út 55.
Együttesek, zenekarok
Fontosabb rendezvények
- Az egri vár napja (október közepe) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható
- Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
- Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
- Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
- Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
- Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
- Filmművészeti Nyári Egyetem (augusztus)
- Végvári vigasságok (július vége)
- Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
- Felső-magyarországi bormustra (augusztus közepe)
Közlekedés
Vasút
Eger a Budapest-Miskolc vasúti fővonalról füzesabonyi átszállással, illetve a napi 1 InterCity járattal, vagy a 3 gyorsvonattal közelíthető meg vonattal. A vasútállomás a belvárostól 1 km-re délre található. Innen indulnak a vonatok a népszerű Szilvásvárad felé is, naponta 6 alkalommal (délelőtt 2, délután 4). Az Eger állomás és Felnémet közti szakasz kiváló városnézési lehetőséget is kínál, hisz Eger keleti oldalán lévő domboldalon halad végig.
Közút
A helyközi autóbuszállomást a város központjában található, a bazilika mellett. A belváros innen gyalogosan is megközelíthető.
Tömegközlekedés
Egerben kizárólag buszok járnak, ami leginkább a domborzati viszonyoknak köszönhető. Helyijárattal szinte mindenhová eljuthatunk, igaz van néhány városrész, ahová igen ritkán járnak buszok.
Média
TV stúdiók
- Eger Városi Televízió
- Líceum TV
Rádióállomások
- Rádió 1
- Rádió Eger
- Szent István Rádió
Helyi újságok, magazinok
- Heves Megyei Hírlap
- Egri Est
- Royal club – Heves megye
- aPart magazin – egri kulturális magazin havonta a neten
Egerben forgatták
Eger híres szülöttei
- Ács Péter (1981–) nemzetközi sakknagymester, olimpiai ezüstérmes
- Anzenhofner Ignác (XVIII. sz.) – szobrászművész
- Balogh László (1930–2002) – kinetikus művész, festőművész
- Babocsay Sándor (1846–1930) ügyvéd, magyar királyi kormányfőtanácsos
- Bakó Jenő (1921–2000) úszó, edző, sportvezető, szakíró
- Bárány István (1907–1995) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó, edző, sportvezető, szakíró
- Besznyák István (1931–) onkológus, Széchenyi─díjas
- Bitskey Aladár (1905–1991) olimpikon (Amszterdam, 1926), úszóedző, többszörös országos bajnok
- Bitskey István (1940–) egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, az MTA tagja
- Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró, publicista
- Breznay Imre (1870–1944) helytörténész, újságíró
- Csíky Sándor (1805–1892) ügyész, országgyűlési képviselő, a szabadságharc ezredese, Eger polgármestere (1861-)
- Dobrányi Géza (1921–1990) vegyészmérnök, a magyar színes filmlaborálás megteremtője
-
|