ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK
DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM
Az egri vár története
A gótikus palota emeletén kapott helyet a vártörténetet bemutató állandó kiállítás. A tárlat 2001. augusztusában nyílt meg. A fő cél, az egykori püspöki, később végvári funkciókat betöltő központ megismertetése, az itt folyó élet bemutatása az elmúlt évtizedek új kutatási eredményeinek közreadásával. Az élményszerűséget makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és multimédiás rendszerek fokozzák. A kiállítás közel 600 négyzetméteren, nyolc teremben várja az érdeklődőket, ahol kronológiai sorrendben Szent István korától a Rákóczi- szabadságharcig kísérhetjük figyelemmel a vár történetét.
|
|
|
Egri Képtár
Egerben, a római katolikus egyház egyik ősi magyarországi székhelyén a múzeum létesítésének első gondolata is az egyház vezető személyiségeihez kapcsolódott. Eszterházy Károly püspök nyomtalanul eltűnt gyűjteményének létéről csupán a korabeli források tudnak. Pyrker János László, volt velencei pátriárka, majd egri érsek képtárának gazdagságáról azonban már pontos adataink vannak, melyet rezidenciáján, az egri püspöki palotában nyilvános kiállításon is bemutatott. E remekműveket tartalmazó gyűjtemény nem maradt a városban, mivel a hazafias érzületű érsek, a reformkor nagyjaihoz csatlakozva, 1836-ban felajánlotta képtárát az akkor épülő pesti Magyar Nemzeti Múzeum számára. A nagy elődök követése általánossá vált az egri egyházi személyiségek körében, így amikor Bartakovics Béla érsek 1872-ben megalapította a Líceumi Képtárat és a Líceum második emeletének termeiben elhelyezte a műveket, volt mire alapoznia.
A képtár alapját Aszalay László egri kanonok közel 100 darabból álló ajándékozása és Bartakovics Béla 1873-as vásárlásaként Bartakovics Flóris 50 darabos gyűjteménye alkotta. 1893-ban került a gyűjteménybe a hosszú évekig Egerben dolgozó Kovács Mihály festőművész több mint száz darabos hagyatéka. A képtár legértékesebb festményei Pánthy Endre címzetes püspök, egri nagyprépost, elsősorban Bécsben vásárolt gyűjteményével kerültek a kollekcióba. A Líceumi Képtár utolsó nagy gyarapodását Samassa József egri érsek, főként magyar festők műveiből álló ajándéka jelentette.
|
Kazamata
Varkoch Tamás kapitánysága idején, az 1540-es években az erődöt két részre osztották és megépült a ma is látható keleti várfal. Kialakult a belső vár és az 1702-ben felrobbantott külső vár. A falon csak egyetlen ponton építettek átjárási lehetőséget, a vár részeit összekapcsoló Setét-kaput. A kapu előtt mintegy 4 méterrel tárták föl a felvonóhidat alátámasztó falat, ahonnan a külső vár felé cölöphíd vezetett tovább. Az átjárót a külső vár elpusztulása után is használták, s csak a 19. század elején falazták be. Az egykori külső vár felé eső ma elfalazott árjáró előtt a Bornemissza Gergely által 1552-ben szerkesztett tüzes kereket láthatjuk.
A Setét-kapuból továbbhaladva juthatunk a földszinti Kaszárnyatermekbe (Caserma), melyek az 1570-es években a Baldigara-féle erődítés során készültek. A mintegy negyven méter hosszú folyosók földdel takartak, így a tüzérségi támadások idején is hatékony védelmet jelentettek a védők számára. A földszinti kaszárnyatermek ma a középkori kőtárnak adnak otthont. A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán és a délkeleti fülesbástyán áthaladva juthatunk el a földalatti folyosókig. Az 1570-es években épült járatrendszerből jelenleg két ág látogatható: a délkeleti rövid és az északkeleti hosszú folyosó. Az alagutak a falakkal párhuzamosan épültek. Hadászatilag azért voltak jelentősek, mert a föld alatt teremtettek átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták.
|
|
|
Keresztelőegyház, Rotunda
Eger korai történetének talán legfontosabb építészettörténeti és régészeti maradványa az a keresztelőegyház, melynek kutatását a Setét kapu mellett az 1970-es évek végén Kozák Károly régész kezdte el. A körkápolnát a későbbi templomépítkezések, korszerűsítések pusztították el, de alapfalai a betöltésben jórészt helyükön maradtak. A mintegy hét méter átmérőjű rotunda része volt az egykor itt álló püspöki udvarháznak. Sajnos, csak a kápolna déli oldali íve maradt meg, valamint néhány falrészlet az északkeleti falívből. A régészeti feltárás során egy kőlappal fedett, épített sír került elő, melyben ugyan csontmaradványok nem voltak, de elhelyezkedése és a sírban talált fejtámasz magas rangú egyházi személyre utaltak.
|
Középkori székesegyházak
Az első magyar király, Szent István tíz püspökséget alapított, ezek közt az egri 1001-1009 között a várdombon jött létre. Ezt követően több mint ötszáz évig itt volt az egri püspökség központja. A fél évezred során több templom épült a várban. A bazilika, melyet Szent János evangélista tiszteletére szenteltek, a 11-12. században épült. A székesegyház magas rangú egyházi és ritkábban világi személyek végső nyughelye volt. A szentélly átellenes végében, a padlószint alatt épült kriptában temették el I. Imre királyt. A tatárok 1241-ben a székesegyházat feldúlták, kirabolták.
A székesegyház nagyszabású gótikus átépítése a 14. század derekán történt. Erről tanúskodik IV. Kelemen pápa 1347-ben kiadott búcsúengedélye is, mellyel a székesegyház építésének folytatását kívánta segíteni. Az engedélyt az egyházfő II. (Dörögdi) Miklós püspöksége idején bocsátotta ki, akinek utóda Széchenyi Mihály püspök a templom további építésére újabb búcsúengedélyt kapott. A templom két oldalán kápolnák épültek, melyek falát támpillérekkel erősítették meg. A 14. század végéig a források szerint összesen 15 oltár létesült a katedrálisban. A következő század második felében volt az utolsó nagyobb építés. II. Pál pápa 1468-ban kiadott oklevele szerint ekkorra a székesegyházat az idő és a husziták nagyon megrongálták. Egy monumentális, háromhajós, kápolnakoszorús, szentélykörüljárós székesegyház tervei születtek meg, melynek keleti része készült el a század végéig. Méretében építészeti megoldásaiban vetekedett volna a korszak bármelyik európai katedrálisával, de sajnos a megváltozott külpolitikai viszonyok miatt építése nem folytatódott. 1506-ban villámcsapás érte, mely hatalmas tűzvészt okozott. A helyreállítás jelentős összegeket emésztett fel, a további építés végleg lekerült a napirendről.
Buda török kézre kerülése után, nagyobb ütemben folytatódott a vár megerősítése. Ennek esett áldozatul a székesegyház gótikus szentélybővítménye, melynek felső részét 1542-ben Varkoch Tamás várkapitány lebonttatta, alsó részét bástyává alakíttatta és ehhez csatlakoztatta a belső és külső várat elválasztó keleti várfalat.
|
|
|
Hősök terme
A palota földszintjén található terem a 18. században előbb a várparancsnokok, majd a század végétől a börtön kápolnája volt. Ebből az időszakból maradt fenn töredékesen a rabok által készített fekete- fehér Golgota falfestmény és más ábrázolások. Márványtáblán olvashatjuk az 1552. évi várvédelem ismert hőseinek névsorát. Oldalt három- három szobor áll, szimbolikus alakok. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896- ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965- ben került.
|
A Nagypince, Börtönkiállítás
A vár udvaráról a Képtár épület mellett lépcsőn juthatunk le a Nagypincébe. A Képtár épület helyén a 16. századi alaprajzok tíz helységből álló három egységre tagolódó épületsort mutattak, ezek a kanonokok házai voltak. Ehhez csatlakozott délről a kenyérosztó ház és a pékség, melyek alatt húzódó pincéről a 16. századi leltárkönyvek is megemlékeztek. A házsort egy nagy méretű magtár épület zárta, melynek alapfalai ma is láthatók. Az egykori épületsorból egyedül a pince maradt meg, mely - helyreállítás után - A "Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon" című kiállításnak ad helyet. A börtönkiállítás néven ismert tárlat a középkori Magyarország büntetési nemeit mutatja be. A két ágból álló pince bal oldali ágában a megszégyenítés, testfenyítés, testcsonkítás eszközeit láthatjuk. Itt kapott helyet a pellengér (szégyenoszlop), mely általában a piactéren állt és kisebb vétségeket, tolvajokat, erkölcstelen életet élőket, pletykálkodó asszonyokat büntettek vele. Gyakran súlyosbították a büntetést szégyenkővel, melyet a szégyenoszlophoz kötözött bűnös nyakába akasztottak vagy szégyenálarccal, csengettyűgallérral. A piactereken szabtak büntetést a kalodákkal is, melyek álló és ülő változatát is ismerjük. Érdekes változat volt a páros kaloda, mely perlekedő asszonyok, acsarkodó szomszédok büntetésére szolgált. A folyosó végén siralomházat rendeztek be, ahol a halálra ítélt az utolsó napjait töltötte. A jobb oldali folyosó középkori kivégzési nemeket és eszközeiket mutatja. A kivégzés a feudalizmus korában súlyos bűncselekmények esetén az elrettentést szolgálta, ezért nyilvánosán hajtották azt végre. A folyosó végén a tortúra eszközeit mutatják be. A szerencsére ma már csak történeti kiállításon látható eszközök sok érdeklődőt vonzanak.
|
|
Múzeumok Egerben
Líceum Főegyházmegyei Könyvtár |
3300 Eger, Eszterházy tér. 1. |
Tel.: |
36 520-400, 36 325-211. |
Nyitva: |
márc. 01-szept. 30. K-V: 09.00-15.00
okt. 01-dec. 22. Szo-V: 9.00-13.00
jan. 06-febr. 28. Szo-V: 09.00-13.00 |
Web: |
http://www.ektf.hu |
Műemlék könyvtárterem és könyvgyűjtemény a XVI.XVII. századból. |
Líceum Csillagászati Múzeum, Spekula |
3300 Eger, Eszterházy tér. 1. |
Tel.: |
Tel. 36/520-400 |
Nyitva: |
márc. 01-szept. 30. K-V: 09.00-15.00
okt. 01-dec. 22. Szo-V: 9.00-13.00
jan. 06-febr. 28. Szo-V: 09.00-13.00 |
|
|
Könyvészeti, egyházi emlékek. Csillagászati kiállítás. A XVIII. sz. csillagászati eszközeit mutatja be. |
Dobó István Vármúzeum |
3300 Eger Vár 1. |
Tel.: |
36/312-744 |
Nyitva: |
nov. 01-febr. 28. 8.00-17.00
ápr. 01-aug. 31. 8.00-20.00
március és október 8.00-18.00
szept. 01-30. 8.00-19.00 |
|
|
A Kazamata és a Hősök terme minden nap nyitva van. A többi kiállítás hétfőnként zárva tart. |
Sportmúzeum |
Heves megye vízilabdasport történetének kiállítása |
3300 Eger, Kossuth u. 9. |
Tel.: |
36 511-777 |
Nyitva: |
máj.01.-szept.30., K-V: 9.00-17.00 |
Érseki Gyűjteményi Központ |
3300 Eger, Széchenyi u. 1. |
Tel.: |
36 421-332 |
Nyitva: |
nov. 01-márc. 31. H-P: 8.00-16.00
ápr. 01-okt. 31. K-Szo: 9.00-17.00 |
Két és fél évszázad az egri püspökök és érsekek történetéből (1699-1943). |
Gárdonyi Géza Emlékmúzeum |
Gárdonyi Géza lakóháza, 3300 Eger, Gárdonyi u. 28. |
Tel.: |
36 312-744 |
Nyitva: |
márc.01-okt.31 K-V.: 9.00-17.00
nov. 01-febr. 28.: ZÁRVA |
Az író lakóháza volt 1897-1922 között. E házban írta sok művét, közötte az Egri csillagokat is. Egyik legszebb történelmi regénye a 16. század törökellenes harcainak állít emléket. Az előszoba kezdettől fogva a könyvek befogadására szolgált. A hálószobában szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A kisebb faragott íróasztalnál írta az Egri csillagokat. A festmények, iskolai palatáblára rögzített tájképek jelzik, hogy Gárdonyi szívesen festett. Az otthonos hálószobát puritán egyszerűség jellemzi. A dolgozószoba inkább teremnek nevezhető. Barna festése Gárdonyi egyetlen szenvedélyére, a dohányra utal. A tetővilágításra a napközbeni zajtól védő, zárva tartott ablakok miatt volt szükség. Könyveinek száma megközelítette a tízezret, de annak értéke a tartalomban, tárgykörük változatosságában van. Belépve, az író nagy íróasztala látható, amelyen annyi értékes munka készült. Itt található Dankó Pista szegedi cigányprímás cimbalma. A vitrinekben megfigyelhetők még titkosírásos jegyzetei is. A kertben látható az író bronz szobra, Somogyi Árpád alkotása. |
Vitkovics Ház |
Vitkovics Mihály Emlékszoba Kepes György fotóművész állandó kiállítása |
3300 Eger, Széchenyi u. 55. |
Tel.: |
36 412-023 |
Nyitva: jan.03-ápr.30. H-P.: 10.00-16.00
máj.01.-szept.30. K-V.: 10.00-16.00
okt.01.-dec.22. K-P.: 10.00-16.00 |
Rác templom |
3300 Eger, Vitkovics u. 30. |
Tel.: |
36 320-129 |
Nyitva: |
K-V.: 10.00-16.00 egész évben |
A XVIII. században épült Görögkeleti templom, melynek ikonosztáza 1789-1791 között készült. |
Palóc Népművészeti Kiállítás |
3300 Eger, Dobó utca 12. |
Tel.: |
36 312-744 |
Nyitva: |
ápr.07-szept.31-ig K-V.: 9.00-17.00 |
Minaret |
3300 Eger, Knézich K. u. |
Tel.: |
70 202-4353. |
Nyitva: |
ápr. 01 - okt. 31.: H-V.: 10.00-18.00 |
200 éves István Pince és Bormúzeum |
3300, Eger, Tündérpart 5. |
Tel.: |
36 313-670 |
Nyitva: |
ápr. 01-okt.31. H-Szo.: 14.00-22.00
nov.01-márc31. Előzetes egyeztetés alapján! |
Csoportoknak bejelentkezésre bármely időpontban. |
Magyar Kocsik Kiállítása |
Eger külterület, Noszvaji út mellett, Mátyus Udvarház |
Tel.: |
36 517-937 |
Nyitva: |
Átalakítás miatt ideiglenesen zárva! |
Egri Történeti Tárház |
Eger, Dobó u. 9. (bejárat a Fazola utca felől) |
Tel.: |
36 321-715 |
Nyitva: |
ápr.10.-okt.31. K-V.: 10.00-17.00
nov.01.-ápr.9. K-V.: 10.00-15.00 |
Eger műemlékekben gazdag környezetében található a különleges hangulatú kiállító terem, melyben Tóth Sándor magángyűjteménye látható. A kiállítás elődeink fegyvereit hivatott bemutatni, az őskortól a szabadságharcig. A lő- és szálfegyverek, szablyák, kardok és egyéb kiegészítő 235 m2-en 20 db vitrinben foglalnak helyet. A bemutatott fegyverek egyedisége és eredete minden gyermek és felnőtt figyelmét felkelti. A Történeti Tárházban előzetes egyeztetés esetén lehetőség adódik történelem órák megtartására, szakszerű tájékoztatásra szükség esetén jeltolmács közreműködésével. |
Kopcsik Marcipánia és Harangöntő Ház |
3300 Eger, Harangöntő u. 4. (a Minaret mellett) |
Tel.: |
36 412-626 |
Web: |
http://www.evatrt.hu |
Nyitva: |
ápr.10.-okt.31. H-V.: 9.00-18.00
nov.01.-ápr.9. K-V.: 9.00-17.00 |
Nagy szeretettel meghívunk Téged a Kopcsik Marcipániába. Gyere, nézz körül és higgy a szemednek. Amit látni fogsz az mind, mind marcipánból készült. A csoda megalkotója Kopcsik Lajos Guinness-rekorder és Oscar-díjas mestercukrász. Az EVAT Rt. otthont teremtett az elkészült remekműveknek és megnyitotta a kiállítás kapuit a nagyközönség előtt. Állj meg Te is most egy pillanatra és engedd, hogy magával ragadjon a látvány. Hajts fejet a fantázia és a kézügyesség eme nagysága előtt, amely itt fogad. |
"Szemfényvesztés" kiállítás |
3300 Eger, Városfal út, a buszmegálló alatt. |
|
Jelentkezni lehet: hétköznapokon 8-12 óra között, csoport érkezése előtt min. 1 nappal.
Minimum 10 fő, maximum 15 fő. |
Tel.: |
30 337-2398 |
A "Szemfényvesztés" egy olyan szórakozási lehetőség, melyet többek között azért hoztak létre, hogy megismertessék az emberekkel a vakok és látássérültek életét. A látogatók több, mint 100 m hosszú pinceágon vonulhatnak végig, vak idegenvezetők közreműködésével teljes sötétségben, ahol a valóságot hangokkal, illatokkal és berendezésekkel próbálják illusztrálni. A program kb. 1-1,5 órát vesz igénybe, egy csoport max. 10-12 fős. |
Tűzoltó Múzeum |
3300 Eger, Tűzoltó tér 5. |
Tel.: |
36 321-715 |
Web: |
http://www.evatrt.hu |
Nyitva: |
ápr.10.-okt.31. K-V.: 10.00-17.00
nov.1.-ápr.9. K-V.: 10.00-15.00 |
A tűzoltóság történetével és a lánglovagok mindennapi munkájával ismerkedhetnek meg a látogatók. |
|