A város története

Eger Belvárosa a várból

 A 16. századig

A város nevének eredete ismeretlen, de valószínűsíthetően az „éger(fa)” elnevezésből származik (a környező területeken még ma is valóban sok égeres található) (- ezen elmélet kritikusai szerint az éger kapcsolat valószínűtlen, más településnevekben is szerepel az Eger kifejezés (pl. Zalaegerszeg), vagy annak más formája (így Grád, Győr)) . A terület a kőkorszak óta lakott, a korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt. A magyarok a 10. században foglalták el a területet, és Szent István püspökséget alapított Egerben. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen épült, ez és a köré épült lakóházak képezték a város történelmi magját. Eger ettől az időtől kezdve fontos vallási központ.

A 14-16. század Eger számára a virágzás időszaka volt. Ekkor kezdett fellendülni a szőlőtermesztés, ami híressé tette a várost. Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt, mikor a reneszánsz kultúra elterjedt Magyarországon, Eger püspökei nagy építkezésekbe kezdtek.

Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb, mint 2100 védője (és ebbe beleszámolták a nőket és gyerekeket is) visszaverte a 80 000 fős török sereg támadását (1552). Az ostrom története leginkább Gárdonyi Egri csillagok című népszerű regényéből ismert a mai olvasók számára.

Eger

Középkori katedrális romjai a várban

17─18. század

A tizenöt éves háború idején, 1596-ban sokkal nagyobb török sereg vonult Eger ellen, és Nyáry várkapitány hat napos ostrom után feladta a várat. A város ezután több mint nyolcvan évre török uralom alá került, és egy vilajet központja lett. A törökök megerősítették a várat, mecsetté alakították a város keresztény templomait és nagyszabású építkezéseket folytattak. Ennek eredménye a ma is álló minaret (a világ legészakibb történelmi időkből származó minaretje) és a vár közelében lévő, jelenleg feltárás alatt álló Válide szultána fürdő.

Miután a törökök megtámadták Bécset, a Habsburgok úgy döntöttek, itt az ideje a török kiűzésének. A keresztény csapatok Lotharingiai Károly parancsnoksága alatt 1686-ban visszafoglalták Buda várát, 1687-ben pedig kiéheztették és megadásra kényszerítették Eger várát. A törököknek szabad elvonulást engedélyeztek.

Eger újra virágzásnak indult. A püspökség visszakövetelte a várost, emiatt a kálvinista lakosság egy része elköltözött. A Rákóczi-szabadságharc idején Eger Rákóczi mellé állt, de a császári csapatok visszafoglalták a várost Rákóczitól és komoly károkat okoztak a városnak, ahol ráadásul nem sokkal ezután pestis is pusztított. Az 1700-as években rengeteg ember költözött Egerbe, 1725 és 1750 közt a város népessége 6000 főről 10 000 főre emelkedett. Megkezdődött az építkezések kora. Ekkor épült a város sok szép barokk és copf stílusú épülete, köztük a Bazilika, az érseki palota, a megyeháza, a Líceum (mai Eszterházy Károly Főiskola A épület) és számos templom. A korábbi mecsetekből is keresztény templom lett.

 19─21. század

Az egri bazilika

A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a vár déli fala omlott le, megrongálva több lakóházat. Eger 1804-ben lett érseki székhely. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány.

Eger lakói aktívan részt vettek az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Bár a forradalmat leverték a Habsburgok, a régi feudális rendszert már nem lehetett visszaállítani, és 1854-ben az érsek lemondott földesúri jogáról a város javára. Sajnos a vasúthálózat addigra már kiépült, és Eger végleg kimaradt a Miskolcot és Budapestet összekötő vasúti fővonalból, a csomópont szerepét Füzesabony kapta. Ez a mai napig kihat a város megközelíthetőségére.

Az 1878. augusztus 30-án és 31-én pusztító árvíz vízszintjét 17 tábla jelezte városszerte; ezek többsége ma is látható. Az áradás egy hatalmas bükki felhőszakadás nyomán zúdult a városra, amelynek következtében a települést átszelő Eger-patak is kilépett a medréből. A katasztrófa következményeként 10 ember lelte halálát, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, és háziállatok százai fulladtak vízbe. A legsúlyosabb károk a belvárost érték, ahol 4.63 méter és 1.5 méter közötti volt a víz magassága.

Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet, de 1925-től újra megkezdődtek a nagy építkezések, és az „Egri csillagok” népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. A második világháború sem múlt el nyom nélkül, a visszavonuló német csapatok nagy pusztítást végeztek, bombázás azonban nem érte a várost.

A második világháború utáni időszakban jelentős mennyiségű épületet emeltek városszerte. A 70-es évektől kezdve egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. Még a Belvárost sem hagyta érintetlenül az új építészeti stílus: megépült a nagy Dobó téri áruház és új (azóta ismét átépített) külsőt kapott a Gárdonyi Színház is. A 80-as évekre elkészült a 25-ös főút Belvárost elkerülő szakasza, így a Széchenyi út déli szakaszáról, valamint a Belváros szinte valamennyi utcájából kitiltották a közforgalmat. (Egykor a Dobó szobor környékén még helyijáratok is közlekedtek.)

Az 1990-es évektől új, azóta is nagyjából folyamatos lendületű építkezések kezdődtek, elsősorban a külvárosokban. A Felnémet-Pásztorvölgyi, a Napsugár utcai lakópark, később a Kertész út déli részén kezdődött építkezések felfrissítették a várost. Több nagyvolumenű építkezés is zajlott: a két Makovecz Imre által tervezett épület (Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium, Bitskey Aladár Uszoda), illetve a Felnémet és Eger között épült bevásárlónegyed több nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, amellyel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is.

Eger napjainkban virágzó város és népszerű, nemzetközileg ismert turistacélpont.

 Éghajlat/Climate

Hónap	Jan	Feb	Már	Ápr	Máj	Jún	Júl	Aug	Sze	Okt	Nov	Dec	Egész év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,9	3,7	10,1	15,9	21,6	25	27,3	26,6	22,3	15,6	7,7	3,1	15
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	-5,7	-4,5	-0,2	4,3	9,7	12,5	13,9	13,4	9,6	4,5	0,5	-3
Csapadékmennyiség (mm)	30	28	35	48	64	77	63	59	45	49	50	42	590

 Városrészek

• Almagyar – A város keleti oldalán található domb, Eger legelegánsabb része. Déli oldalára épült az Eszterházy Főiskola több tanszéke és kollégiuma.
• Almár – A legészakabbra fekvő, kissé elkülönült városrész, főleg hétvégi házakkal.
• Belváros – Eger Belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének, ami nem áll távol a valóságtól. Itt található többek között Magyarország harmadik legnagyobb temploma, valamint a többszáz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola főépülete is.
• Berva lakótelep – Az egykori egri Finomszerelvénygyár dolgozóinak épített lakótelep Felnémet északkeleti részén található. ide épült az egyik dohányipari cég logisztikai központja.
• Cifra hóstya – A Belvárostól északra fekvő városrész, tele szűk, egyirányú utcákkal és apró házakkal. Itt található a Tűzoltó Múzeum, valamint Vitkovics Mihály szülőháza.
• Csákó – Egykori neve Szent István-város. Csendes kertvárosi negyed, jórészt nagyobb lakóházakkal. Nyugati oldalán van az egri vasútállomás.

Érsekkert, Táncsics Mihály Sétány

Érsekkert, tó

• Érsekkert – Eger legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Nem túl rég töltötték fel vízzel a kert északnyugati részén található, hangulatos kis tavat, 2003-ban készült el a Klapka út melletti részen a zenepavilon (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). A délnyugati részébe sportlétesítmények épültek, többek közt a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok is ott található.
• Felnémet – A múlt század második felében Egerhez csatolt település megőrizte falusias jellegét. Valaha itt volt a (mai nevén) Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomása.
• Felsőváros – A rendszerváltás előtt Csebokszári lakótelep néven elhíresült városrész, elsősorban négy- és tízemeletes épületekkel. Itt él Eger lakosságának mintegy harmada. Három középiskola is épült itt (Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola, Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium, Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola). Egyre több embert vonz ide az utóbbi években a közte és Felnémet közt épült bevásárlónegyed.
• Hajdúhegy – Az Almagyar-dombhoz hasonló jellegű, azzal ellentétes oldalon fekvő kertvárosi negyed.
• Hatvani hóstya – A városrészt kettészeli a 25-ös főút, attól északra nagyrészt emeletes házak, délre inkább családi házakat találhatók. Itt van Eger egyetlen református temploma, valamint a városi stadion is.
• Ipari park – A rendszerváltás óta lendületesen fejlődő terület Lajosvárostól keletre található. Számos multinacionális vállalat telepedett meg itt.
• Károlyváros – Eger egyik nagyobb városrésze, a Belvárostól nyugatra fekszik. A 25-ös főút hosszanti irányban kettévágja. Itt található az egykori dohánygyár, az Egészségügyi Szakközépiskola, valamint a Dobó István Laktanya. Emeletes és családi házak egyenlő arányban épültek erre a környékre.
• Lajosváros – Eger déli városrésze, több középiskola (Szilágyi Erzsébet Gimnázium; Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Iskola) és kollégium épült ide. Nagy része kertvárosi jellegű, sok emeletes házzal.
• Maklári hóstya, Tihamér – Az utóbbi 10-15 évben indult fejlődésnek; a legtöbb új épülettel (nagyrészt társasházakkal) rendelkező városrészek egyike. Itt található az Egri Malom, a Bitskey Aladár Uszoda és a Strandfürdő is.
• Pásztor-völgy – Fiatal kertvárosi negyed Felnémettől nyugatra. A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium épületét Makovecz Imre tervezte.
• Rác hóstya – A Felsővárostól nyugatra fekszik, szintén kertváros. Déli részében van a borkombinát.
• Szépasszonyvölgy – Országos hírű pincék vannak itt. Az egri borvidék egyik legismertebb helye.
• Tetemvár – Állítólag az 1552-es ostrom török harcosait temették ide, innen kapta nevét. Szintén kertváros.
• Vár – Eger legrégebbi, történelmi nevezetességű része.
• Vécseyvölgy – Az Almagyar-domb északi lejtőjének alján fekszik, ugyancsak kertváros. Keleti részében lakóparkok épülnek. Innen 1-2 km-re található az Apolló Sportrepülőtér.

Eger látképe a Kistályai úti dombokról

 Fontosabb látnivalók

A Bazilika főbejárata

• Bazilika
• a vár és múzeumai
• minaret (török kori)
• Szent Antal (Minorita) templom
• Dobó tér
• Bitskey Aladár Uszoda
• a Kossuth utca barokk épületei
• Szépasszonyvölgy
• Rác-templom
• Líceum
• Fazola-kapu
• Egri Galéria

 Kultúra

 Oktatás

 Felsőoktatás

• Eszterházy Károly Főiskola
• Egri Hittudományi Egyetem

 Gimnáziumok

• Dobó István Gimnázium
• Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium
• Szilágyi Erzsébet Gimnázium
• Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium
• Sancta Maria Általános Iskola, Leánygimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

 Szakközépiskolák, szakképzők

• Szalapart Speciális Oktatási – Nevelési Központ és Szakszolgálat
• Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola
• Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet
• Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, és Szakképző Iskola és Kollégium www.kerieger.sulinet.hu
• Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
• Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola Gimnázium és Kollégium
• Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium
• EVENTUS Üzleti, Művészeti Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium http://www.eventus.hu
• Neumann János Középiskola és Kollégium http://www.nejanet.hu

 Kulturális intézmények

• Gárdonyi Géza Színház
• Uránia Mozi
• Bartakovics Béla Művelődési Központ
• Művészetek Háza (volt Ifjúsági Ház)

 Könyvtárak

• Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár
  Múzeumok
• Dobó István Vármúzeum – Vár 1.
• Érseki Gyűjtemény – Széchenyi út 5.
• Főegyházmegyei Könyvtár – Eszterházy tér 1.
• Gárdonyi Géza Emlékmúzeum – Gárdonyi út 28.
• Kopcsik Marcipánia – Harangöntő u. 4.
• Palóc Népmvészeti Kiállítás – Dobó utca 12.
• Minaret
• Nemzeti Bormúzeum – Tündérpart utca 5.
• Rác templom
• Spekula Csillagvizsgáló – Eszterházy tér 1.
• Telekessy Patikamúzeum – Széchenyi út 14.
• Történeti Tárház – Fazola Henrik u.
• Tűzoltó Múzeum – Tűzoltó tér 5.
• Vitkovics-ház – Széchenyi út 55.

 Együttesek, zenekarok

• Eger a Marson
• Cabaret[1]
• Gajdos Zenekar
• Kerekes Band[2]
• Kupak Tamás és a Sörnyitók
• Macskanadrág
• Mom's favorite
• Rózsaszín Párduc
• Szükségállapot
• Sick Stars

 Fontosabb rendezvények

• Az egri vár napja (október közepe) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható
• Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
• Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
• Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
• Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
• Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
• Filmművészeti Nyári Egyetem (augusztus)
• Végvári vigasságok (július vége)
• Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
• Felső-magyarországi bormustra (augusztus közepe)

 Közlekedés

Vasút

Eger a Budapest-Miskolc vasúti fővonalról füzesabonyi átszállással, illetve a napi 1 InterCity járattal, vagy a 3 gyorsvonattal közelíthető meg vonattal. A vasútállomás a belvárostól 1 km-re délre található. Innen indulnak a vonatok a népszerű Szilvásvárad felé is, naponta 6 alkalommal (délelőtt 2, délután 4). Az Eger állomás és Felnémet közti szakasz kiváló városnézési lehetőséget is kínál, hisz Eger keleti oldalán lévő domboldalon halad végig.

 Közút

A helyközi autóbuszállomást a város központjában található, a bazilika mellett. A belváros innen gyalogosan is megközelíthető.

 Tömegközlekedés

Egerben kizárólag buszok járnak, ami leginkább a domborzati viszonyoknak köszönhető. Helyijárattal szinte mindenhová eljuthatunk, igaz van néhány városrész, ahová igen ritkán járnak buszok.

 Média

 TV stúdiók

• Eger Városi Televízió
• Líceum TV

 Rádióállomások

• Rádió 1
• Rádió Eger
• Szent István Rádió

 Helyi újságok, magazinok

• Heves Megyei Hírlap
• Egri Est
• Royal club – Heves megye
• aPart magazin – egri kulturális magazin havonta a neten

 Egerben forgatták

• Bakaruhában
• Báthory
• Jumurdzsák Gyűrűje
• Nincs kegyelem

 Eger híres szülöttei

• Ács Péter (1981–) nemzetközi sakknagymester, olimpiai ezüstérmes
• Anzenhofner Ignác (XVIII. sz.) – szobrászművész
• Balogh László (1930–2002) – kinetikus művész, festőművész
• Babocsay Sándor (1846–1930) ügyvéd, magyar királyi kormányfőtanácsos
• Bakó Jenő (1921–2000) úszó, edző, sportvezető, szakíró
• Bárány István (1907–1995) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó, edző, sportvezető, szakíró
• Besznyák István (1931–) onkológus, Széchenyi─díjas
• Bitskey Aladár (1905–1991) olimpikon (Amszterdam, 1926), úszóedző, többszörös országos bajnok
• Bitskey István (1940–) egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, az MTA tagja
• Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró, publicista
• Breznay Imre (1870–1944) helytörténész, újságíró
• Csíky Sándor (1805–1892) ügyész, országgyűlési képviselő, a szabadságharc ezredese, Eger polgármestere (1861-)
• Dobrányi Géza (1921–1990) vegyészmérnök, a magyar színes filmlaborálás megteremtője
•