Azúr Apartman
Azúr Apartman
Menü/Menu
 
Menetrend/Timetable
 
Időjárás/Weather
 
Látogatók/Visitors
Indulás: 2007-03-11
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Lillafüred és környéke/Lillafüred and its surroundings
Lillafüred és környéke
 
 
 
"... egyre szűkebb lesz a völgy, s végre egészen kősziklák
közé szorul, meredek, vad kősziklák közé, s az út fölfelé
tart kanyargósan a Szinva partján, mely számos zuhatagot
képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize
sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének."
 
(Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez,10. levél, Miskolc, július 8. 1847.)
 
 
 
1892 óta a Szinva és a Garadna patak találkozási helyét - ahol az utóbbi vize a Fassola Frigyes 
földuzzasztotta Hámori-tóba "gyűl"
- hívják Lillafürednek. E Kazinczy Ferenc által
"magyar Tempe"-nek
nevezett térség a múlt század utolsó évtizedében Bethlen András,
akkori földművelésügyi miniszter támogatásával kezdett üdülőhellyé válni, aki felesége, Vay Lilla
udvarlására-tiszteletére keresztelte
meg az újszülött pihenő-gyógyító települést.
 
A hely szellemét, akkor még szinte zavartalan csöndjét, tiszta
levegőjét nyarait itt töltve Herman Ottó már évekkel korábban kezdte
rendszeresen "használni". 1890-től a mai Erzsébet-sétány 33. sz.
alatti "Pele-ház"-ban dolgozott-lakott.
 
Lillafüred a Bükk-hegység K-i felében, a "Fennsík" K-i és a
DK-Bükk ÉK-i peremének határán fekszik, a Szinva völgyében, 300-350 m
tszf.-i magasságban. Az előbbi felől a Szt. István-tető /650 m/, az
utóbbi a Fehérkő-lápa tető /587 m/ és a Jávor-hegy /626 m/ fogja
közre. É-i végén, a Palota szálló alatt, ahol a Hámori-tóból kilépő
Garadna és a Szinva völgye találkozik, Felső-Hámorral szomszédos.
 
A szűk völgy keskeny völgytalpát elfoglaló település főleg
barlangjairól és vízeséseiről, valamint a Herman Ottó emlékházról és
a Palota Szállóról nevezetes.
 
 
 
Lillafüredi séta: "Pele-ház"-tól az Anna-barlangig
..................................................
 
 
Lillafüred legkönnyebben Miskolc felől (amelyhez
közigazgatásilag is tartozik), az 5-ös jelzésű autóbusszal közelíthető
meg. Ennek végállomásától K felé átgyalogolunk a Szinva hídján és
azonnal elérjük az Erzsébet sétányt, amelyen balra fordulva É felé
indulunk.
 
Ha nem kiadós télvégi-koratavaszi hóolvadás vagy tartós
és erős későtavaszi-koranyári esőzések után érkezünk, a híd alatt
csupán csupasz, szögletes kavicsokkal "teleszórt" medret láthatunk. A
Lillafüredtől D-re, a völgyben fakadó Szt. Jakab karsztforráscsoport
és a Szinva-forrás vizének javát az 1970-es évek első fele óta
csővezeték szállítja Miskolcra, így a völgy az év túlnyomó részében
száraz, vagyis mesterségesen időszakos.
 
Az Erzsébet sétányon, a Szinva jobb oldalán "lefelé" tartva,
300-400 m-es gyaloglás után érkezünk az Erzsébet sétány 33. sz.
alatti Pele-házhoz, amelyet Herman Ottó 1890-ben emeltetett. Az
épület, amelyben ettől kezdve 1914-ben bekövetkezett haláláig számos
későtavaszt, nyarat, koraőszt töltött, ma igényesen berendezett
múzeum. (Nyitva: hétfő kivételével 10-18 óráig).
 
Herman Ottó /1835-1914/ a XIX. sz. második felének és a
századfordulónak egyik legregényesebb magyar tudósa, aki bár a
Zólyom vármegyei Breznóbányán született, mivel szülei ezután
hamarosan Hámorba költöztek, ahol a leendő tudós és a természet
kapcsolata született meg, magáról hivatalosan is azt vallotta,
hogy Alsó-Hámoron látta meg a napvilágot. "Névmagyarosításra nem
gondolt idejekorán... tehát megmagyarosította a szülőhelyét....
Kiválasztotta szülőhelyéül azt a kicsi fészket, ahol felnőtt. A
Bükkben akart születni, tehát elhitette kortársaival, hogy csakugyan
ott született". - írja róla egyik legkiválóbb tanítványa, a hazai
őslénytan neves tudósa, Lambrecht Kálmán /1889-1936/.
 
1847 és 1950 között a miskolci evangélikus esperesi középtanodában
tanult, majd már mint a magyarországi néprajz és állattan kimagasló
tudósa tért vissza "fogadott" szülőföldjére. Itt írta "A magyar
halászat könyvét" /1887/. 1890-ben megépült lillafüredi háza;
1891-től pedig az ő ösztönző kezdeményezésére indult meg a bükki
barlangok rendszeres, tudományos régészeti- őslénytani leleteinek
föltárása.
 
A Pele-háztól É-ra tartva átmegyünk az országút szikla-
alagútján, és néhányszáz m után, a völgy bal oldalán elérjük a
lillafüredi Kálváriához fölvezető ösvényt. Az ösvény és a völgytalp
között rejtőzik a Szt. István-barlang természetes, kútszerű bejárata.
A barlang naponta 9-17 óráig látogatható.
 
A barlang fölfedezője valójában az a kutya volt, amelyik valamikor
a századforduló táján beesett a bejárati "verembe" s napokig tartós
ugatással-vonítással jelezte, hogy onnan kimászni nem tud. Két
fiatalember a hang után tájékozódva följutott az üreghez, majd
kötelet hoztak és leereszkedtek érte. Az ezután "Kutya-barlang"-nak
nevezett üreg első tudós fölmérője a magyarországi ősrégészeti-
ősállattani barlangkutatás "atyja", Kadic Ottokár /1876-1957/ volt,
aki 1913-ban végigjárta, fölmérte és "megkeresztelte" az akkor még
csak a mai Nagy-terem végéig ismert járatrendszert. 1927-28-ban,
amikor a Palota Szálló építésével Lillafüred természeti értékeinek
föltárása és bemutatása gazdasági érdekké lépett elő, a Nagy terem
végét eltömő barlangi agyag kiásása után csaknem a mai végpontig
vált ismertté a barlang. Minthogy termeinek méretei és cseppkő-
gazdagsága indokolttá tette megnyitását a nagyközönség számára,
1931-ben a "kényelmes belépés érdekében" az országút felől 55 m-es
mesterséges tárót hajtottak, a szűkületekből kihordták az agyagot
és a kőzettörmeléket, s a főbb járatokat villanyvilágítással látták
el.
 
A 318 m tszf-i magasságban nyíló barlang ismert járatainak összhossza
350, legnagyobb mélysége 55 m, s az összeszűkülő mélyében O2 szegény
levegőjű "Pokol" kapujáig kényelmesen járható. Keletkezését tekintve
"forrásbarlang", amelyet minden bizonnyal a Nagy-fennsík K-i felén,
főleg a Szent István-lápán és a Létrás K-i végén nyíló nyelőbarlangok
vizei hoztak létre. A hegység általános emelkedése miatt ezek a
vizek jelenleg ugyan már mélyebbre szállnak, kivételesen csapadékos
időkben azonban bőséges áradat hömpölyög végig a járatokon. Így
volt legutóbb 1974 októberében, amikor a vízmélység még a legnagyobb
termekben is elérte a 2 m-t. A barlang "látható" növényzetének
java a külszínről behurcolt moszat-, moha- és páfrányfaj, amelyek
a villanyvilágítás miatt nem kívánt mértékben szaporodnak. Az
állatvilágból a megvilágítatlan, háborítatlan járatokban nagy
számban telelő denevérek és a ritka, 1962-ben "meglelt", apró,
3,5-4,1 mm hosszú Gebhardt-vakfutrinka /Duvalius gebhardti/ érdemel
említést. A számottevő látogatottság ellenére a barlang belső
termeinek levegője rendkívül tiszta és igen magas páratartalmú
/90-98%/, ezért légúti betegségekben szenvedők gyógyítására
alkalmas.
 
A Szt. István-barlangot elhagyva a műút mellett továbbra
is É-nak tartunk. Hamarosan átszeljük a település legnagyobb
gépkocsiparkolóját, amelynek É-i végén rátérünk a piros /P/ jelzésű
kiránduló útra, átkelünk a Szinva jobb partjára és rövidesen a Felső
/Kis/-vízeséshez érünk. Bár magassága mindössze 8 m, szélessége
áradáskor 2,5-3,5 m is lehet, s olyankor csudaszép látvány. A Szinva
forrásainak vezetékbe kényszerítése óta azonban többnyire csak a
hóolvadást követően, április derekán gyönyörködhetünk benne néhány
napra.
 
Tovább követve a P jelzést visszatérünk a patak bal oldalára
és a Palota Szállóhoz jutunk.
 
Az 1920-30-as évek fordulójának világgazdasági válsága következtében
Magyarországon is megszervezett közmunkák egyik leglátványosabb
eredménye kétségtelenül a Lux Kálmán /1880-1961/ által tervezett
és 1927-1930 között épült Palota Szálló. Legszebb termeinek
falképeit és üvegablakait Helbing Lajos /1870-1958/ neves festő-
és grafikusművész tervezte. A 8 emeletes tornyú épületegység a
30-as évektől 1945-ig az ország egyik legelőkelőbb szállodája volt,
bár harmadik emeletén olcsó turistaszobák is "üzemeltek". A II.
világháború után, 1992-ig a Szakszervezetek Országos Tanácsának
üdülője volt, azóta a Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdona,
üzemeltetője a Hunguest Rt. A földszinti Lillafüred Galériában
az 1993. óta létező Lillafüred Alapítvány által szervezett,
rendszeresen megújuló képzőművészeti kiállítások láthatók, melyek
megnyitóját vasárnapi hangversenyek követik. E művészetpártoló
tevékenység hagyománya 1933-ig vezethető vissza, amikor itt
rendezték a az Írók Gazdasági Egyesületének esedékes ülésszakát,
amelynek vendégeként József Attila itt írta egyik legszebb szerelmes
versét, az "Ódá"-t:
 
"Itt ülök csillámló sziklafalon.
Az ifjú nyár
könnyű szellője, mint egy kedves
vacsora melege száll.
Szoktatom szívem a csendhez.
Nem oly nehéz -
idesereglik, ami tovatűnt,
a fej lehajlik és lecsüng
a kéz.
 
Nézem a hegyek sörényét -
homlokod fényét
villantja minden levél.
Az úton senki, senki,
látom, hogy meglebbenti
szoknyád a szél.
És a törékeny lombok alatt
látom előrebiccenni hajad,
megrezzenni lágy emlőidet és
- amint elfut a Szinva-patak -
ím újra látom, hogy fakad
a kerek, fehér köveken,
fogaidon a tündér nevetés.
 
*
 
...Ki mint vízesés önnön robajától,
elválsz tőlem és halkan futsz tova...
 
...Ízed, miként a barlangban a csend
számban kihűlve leng...
 
 
A Palota Szálló függőkertjeit összekötő sétányok és lépcsők
levezetnek a Szinva Alsó-vízeséséhez és a szomszédságában nyíló Anna
(Petőfi)-barlanghoz.
 
Az Alsó-vízesés a Szinva lillafüredi édesvízimészkő-
lerakódásának É-i peremén zuhan le. E lerakódás rejti az Anna-barlang
üregeit, s hordozza felszínén a település É-i felét.
 
Az édesvízi mészkő /forrásmészkő, mésztufa, darázskő/, amint nevei
is utalnak rá, édesvízből kiváló, laza szerkezetű, likacsos üledékes
kőzet. A Szinvából a Szt. István-barlang magasságában kezdett
lerakódni, minden bizonnyal azért, mert a barlang alól hozzászivárgó
karsztvizek mésztartalmát tovább növelték, és mert a Fehér-kőről a
Szt. István-tetőre áthúzódó, s medrét "keresztező" mészkőréteg-lépcső
kisebb vízesés létrehozására kényszerítette. A zuhanás ugyanis
csökkenti a víz felületi feszültségét, így a benne levő CO2 gáz,
amely a mész oldatban tartásához szükséges, könnyebben elillan,
a mész egy része tehát "kicsapódik". Mivel a lerakódott édesvízi
mészkövön hamarosan mészkedvelő zöld- és kékmoszatok, valamint
hasonló igényű moha fajok települnek meg, s ezek a fotoszintézishez
szükséges CO2 javát a vízből vonják el, a mészkiválás tovább
fokozódik. Minthogy a kiváló mész a Szinva medrét állandóan
föl-föltöltötte, a patak a két völgyoldal között oda-vissza
"ingázva" völgytalpát csaknem teljes szélességében telerakta
édesvízi mészkővel. E medercserélgetések, kisebb-nagyobb darázskő-
lépcsők kialakulásával járó folyamat a XIX. századig teljesen
zavartalanul tartott. A moszatok-mohok lakta mederszakaszokon a
mészkiválás "sebessége" évi 1,5-2 cm. Érthető tehát, hogy e kb.
150-200 ezer esztendeje tartó folyamat révén akkora édesvízimészkő-
lerakódás keletkezett, amelynek É-i pereme napjainkra már a Garadna
völgy torkolatába is benyomul, és már az ember közbeavatkozása
előtt is kisebb tóvá duzzasztotta a Garadna-patak vizét. Ez volt
a Hámori-tó természetes őse, a Fel-tó.
 
A Hámori-tavon csónakázó kikötő üzemel, naponta 10-18 óráig. A tavon
tett kellemes "csónak-séta" közben megcsodálhatjuk a tavat határoló
meredek hegyoldalakat.
 
A lillafüredi édesvízimészkő-lerakódás hossza 600, legnagyobb
szélessége 200, legnagyobb vastagsága - a Palota Szálló alatt -
40-45 m. Amíg tehát a Garadna völgyét mind mélyebbre vágta, a vele
találkozó Szinva völgyének összetorkollási szakasza nemhogy mélyült
volna, hanem magasodott. E "szintkülönbség" felső harmadán, vagyis
az édesvízimészkő lerakódás É-i peremén zúdul le - sajnos, amint
erről korábban szó esett, napjainkban már csak az év igen csapadékos
időszakaiban - az Alsó-vízesés, amely 20 m-es magasságával
Magyarország legnyurgább zuhatagja.
 
A vízesés mellett található Anna/Petőfi-, Forrás/-barlang naponta
9.30-16 óráig látogatható. Üregeinek javát 1833-ban Stark András
bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők /hámorok/
folyamatosabb működtetése érdekében az itt fakadó bővizű források
jobb hasznosíthatósága céljából tárót hajtottak az édesvízi
mészkőbe. A szokatlanul finom, csipkeszerű mészképződményekkel
díszített termekhez vezető vágatokat kiszélesítették, lépcsőket,
fahidakat építettek hozzájuk. Az akkor "Csepegő-kő-barlang"-nak
nevezett üregek híre gyorsan elterjedt. Korai látogatói közül
legrangosabb Petőfi Sándor, aki, mint idézett útileveléből kitűnik,
1847 július 8-án járt benne (Ennek emlékére, 1973-ban, a költő
születésének 150. évfordulóján kapta az üregrendszer legújabb nevét:
Petőfi-barlang). A múlt század második felében, valószínűleg a
vasverők bezárásával párhuzamosan, az üregek is gondozatlanná váltak
s csaknem feledésbe merültek. 1912-ben Kadic Ottokár /1876-1957/
tette újra hozzáférhetővé az üregeket, majd, 1927-ben, a Palota
Szálló építésének kezdetén, Révay Ferenc főerdőmérnök, miután
irányításával újabb gyönyörű termekre bukkantak, ezeket mesterséges
vágatokkal összeköttette és kivésette a ma is bejáratul szolgáló
folyosót. Miután a villanyvilágítást is bevezettette, a barlang
megnyílt az idegenforgalom számára.
 
Az 1949-ben, a gyorsan gyarapodó lélekszámú Miskolc ivóvízellátásának
megoldását keresve, Kessler Hubert, a remek vízföldtantudós és
barlangkutató vezetésével bebizonyosodott, hogy a Palota Szálló
tövében fakadó forrásoknak, amelyeket korábban a Szinva-, a Garadna
és a Hámori-tó elszivárgott vizének véltek, ezekkel semmi kapcsolatuk
sincs. 1951-ben elérték az Anna I. sz. forrásának dolomitból való
igazi kapuját, majd a II. sz. forrásét is megtalálták. A két
forrásból azóta napi 1,5-1,5 millió liter, kitűnő minőségű
karsztvizet vezetnek Miskolcra.
 
Az Anna-barlang - minthogy fiatal édesvízi mészkőben alakult ki,
lényegesen különbözik az idősebb tengeri mészkőben képződött
cseppkőbarlangoktól. Nagy termek, hatalmas cseppkőoszlopok helyett
itt a hévizes barlangok aragonit- és gipszalakzatainak könnyedségét,
pazar bőségét, aprólékos díszítettségét idéző forrásmészkő-
képződményekben gyönyörködhetünk. A zegzugos termek mennyezetéről
mészbevonatú moszat- és mohafonalak finom rojtozatú, megkövesedett
függönye csüng alá. Helyenként apró forrásmészgöböcskék százezrei
sorakoznak egymás mellé, másutt megkövesedett falevelek, fűszálak,
faágak vagy ezek lenyomatai őrzik a közelmúlt évezredei növény-
világának emlékét. A kisebb üregek többsége az egykor kőzetbe
temetett, hatalmas fatörzsek helyén képződött, miután azok
elkorhadtak. A nagy termek kialakulásának megértéséhez a Szinva-
és a Garadna-völgy találkozásának emberi beavatkozás előtti képét
kell magunk elé képzelni. A Szinva vízesései a XIX. sz-ig a mai
Palota Szálló szélességében ágakra bomolva változtatták helyüket.
A zuhatagok peremén megtelepülő moha- és moszatgyepeket a víz sodra
lefelé fésülve fonatokba rendezte s a kiváló mész világossárga
kéreggel vonta be. Így a vízeséslépcsők felső peremei mind
előreugróbbá változtak. A mohák és a moszatok egyre erősebben
növekedve igyekeztek szabadulni a maguk készítette páncélból. A
meszesedő és vastagodó fonatok lehajló eresszé hosszabbodtak,
amelynek alja lassan elérte a vízesés talpát s mögötte tekintélyes,
beboltozott üregek keletkeztek. Odakint az Alsó-vízesés felső
peremének előrenyomulása és eresszerű lehajlása ma is kitűnően
megfigyelhető .
 
 
Felső-hámori séta: az Anna barlangtól Alsó-Hámorig
..................................................
 
Anna-barlangból kilépve és lefelé indulva néhány lépés után
már Felső-Hámorban vagyunk.
 
Alsó- és Felső-Hámor történetének első százada szinte szó szerint
összekovácsolódott a Fassola családéval. A würtzburgi születésű
Fassola Henrik /1730-1779/, az egri vármegyeháza világszép
kovácsoltvas kapuinak készítője, a püspöki székhelyet odahagyva
1769-ben kezdi meg az ómassai vasolvasztó megtervezését. Mivel
az ezt megelőző érckutatások vagyona javát fölemésztették, az
1770-'71-ben megépült kohó 1772. március 12-én már mint a királyi
kincstár üzeme "állt munkába". E néhány év egyúttal Felső-Hámor
"kihordásának" ideje. Minthogy Ómassánál a Garadna patak még gyönge
a nyersvasat földolgozó vasverők /hámorok/ meghajtásához, azok
helyét 1769-ben Fassola Henrik a Garadna- és a Szinva-völgy
összetorkollásában, a Szinva édesvízi mészkő dombjának É-i tövében
jelöli ki, amely mögött a Garadna vize tóvá duzzad, s amelynek
tövében bővizű források gyarapítják a két patak vizét.
 
1770-ben megindult a vasverő műhelyek és az azokat fölhúzó, majd
az ott dolgozó munkások házai, valamint az őket ellátó mészárszék,
kocsma templom és iskola megépítése. Az ezekhez szükséges gerendákat,
pallókat a mai Felső- és Alsó-Hámor közötti Puskaporosi-szoros alatt
volt fűrészmalomban készítették. Fassola Henrik halála /1779/ után
a garadna-szinva-völgyi vasipari létesítmények irányítását a
századfordulón fia, Fassola Frigyes /1774-1849/ vette át. 1794-ben
már hat hámor dolgozott itt szögverő és szerszámkovács műhellyel.
A munkások java német és szlovák bevándorló. (A község neve a német
hammer = kalapács szóból származik.) Fassola Frigyes vasgyárában
1800-tól - Magyarországon elsőként - már az acélgyártást is
megkísérlik, s 1803-tól sikerrel folytatják. 1810 és1813 között
a Hámorhoz közelebbi Újmassán új vasolvasztó épül, s ezzel
párhuzamosan megépítik a Hámori-tó gátját. Fassola Frigyes 1817-ig
vezette a vasgyártást. Utódai Gisztl Lőrinc, Vojta Elek, Ámon Károly
igazgatása idején a termelés tovább növekedett. 1859-ben a vasverők
száma 8, s hozzájuk már egy tengely-hámor is kapcsolódott. A
faházakat kőépületek váltották föl, s a lakosság lélekszáma a XIX.
sz elejétől /362/, 1860-ra megkétszereződött. Ez idő alatt költözött
ide családjával Hermann Károly kincstári orvos, Herman Ottó
édesapja, aki maga szintén szenvedélyes vadász és madarász lévén
innen is levelezett Alfred Brehm /1829-1884/, "Az állatok élete" c.
világhírű könyv szerzőjének hasonló érdeklődésű édesapjával, s a
kor legkiválóbb magyar állattan tudósával, Petényi János Salamonnal
/1799-1855/.
 
Hámor ipari "virágkora" 1871-ben az újmassai olvasztó bezárásával,
ill. a diósgyőri kohászati művek beindulásával ért véget. Műhelyeinek
javát széthordták, a "szerencsésebb" és alkalmasabb üzemcsarnokokat
vendéglővé alakították /Vadászkürt, Zöldfa/. Eredetihez hasonló
állapotban csupán az 1820-ban emelt, palazsindelyes róm. kat.
templom, s a XVIII. legvégéről valló, 1812-ben emeletráépítéssel
megmagasított Kancellária épülete maradt meg. Az 1880-as években -
néhány pusztító olvadás után - megszüntetve a Felső-Hámor É-i, ill.
D-i szélén végig vezetett patak-ágakat - a Szinva és a Garadna vizét
a község hossztengelyében újonnan ásott, közös szabályozott mederbe
terelték. Lillafüred kialakulásával Hámor egy része is üdülő- pihenő
településsé alakult.
 
Napok/Calendar
2017. December
HKSCPSV
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Programok/Programmes
 
Idő/Time
 
Kirándulások
 
Éttermek/Restaurants
 
Linkek/Links
 

-----Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!----    *****    Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints    *****    Blog, Videojátékok, Szórakozás, Technika! Call of Duty: WWII és sok más!