Bélapátfalva az építészeti és természeti csodák kavalkádjával várja Önt és családját. Barangolás a Bükk mesés tájain, felejthetetlen erdei túrák, pihenés egy gyönyörű tó partján a Bélkő-hegy lábánál és a lenyűgöző középkori apátsági templom megtekintése szerepelhet az itt eltöltendő napok programajánlatában. Hatalmas rétek várják a sportolás, a napfürdőzés szerelmeseit. Kijelölt tűzrakóhelyek hivogatnak bográcsozásra, s néhány percnyi séta után már kortyolhatunk a Lóczy-forrás kristálytiszta, jéghideg hegyi vizéből. Legyen Ön is részese e csodáknak! Bélkő-hegy
	Cím: Bélapátfalva
Részletes leírás Képek    A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Kanyargós szerpentin vezet a hegy tetejére, ahonnan páratlan látvány tárul a szemlélődő elé. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. A magasból letekintve a falut láthatjuk, de tiszta időben akár a Tiszát és a Tátrát is. A lehulló csapadékból keletkező karsztvíz a hegység lábainál forrásokként tör a felszínre, s táplálja a völgyekben csörgedező patakokat.

Római katolikus templom
	Felnőtt belépőjegy: 0 Ft
	Megjegyzés:
	Cím: Bélapátfalva
Részletes leírás Képek    1816-ban készült el a kistemplom, melyhez 2000-ben tornyot építettek. A Szent Istvánt ábrázoló főoltárképét a szeminárium ajándékozta a falunak. 2003-ban Németországból kapott orgona került beállításra. A templom befogadóképessége 300 fő, melyből 100 fő ülőhely. Az építmény a település központjának egyik ékessége. A szentmisék mellett gyakran ad helyet komolyzenei koncerteknek. Katolikus szentmise szombatonként 18.30-tól, vasárnaponként 9.30-tól.

Gilitka-kápolna
	Felnőtt belépőjegy: 0 Ft
	Megjegyzés:
	Cím: Bélapátfalva
Részletes leírás Képek    Akik Mária-ünnepeken fölkeresik az ősi Nagyboldogasszonyról elnevezett ciszterci kegytemplomot Bélapátfalván, ne mulasszák el búcsújárásuk alkalmával vagy Szent Anna asszony ünnéplésével kapcsolatosan (július utolsó vasárnapja) fölkeresni a Gilitka-kápolnát, mely Szűz Mária édesanyjának emlékére épült a Gilitka völgyében, 1750-ben. A völgy nevét egy Kilit nevű püspökről kapta, és a Gilitka szó ennek becéző, népies változata. Szent Anna tisztelete ebben a körben 1750 táján honosodott meg ezen a vidéken a szerencsés szülés és a helyes gyermeknevelés példaképeként. Napjainkban is, mint régen, Bélapátfalva és a hozzá tartozó falvak népe Szent Anna napján körmenetileg vonul ki a kedves, kápolnához, és itt szentmisén vesz részt és szentbeszéd által buzdul a Szent követésére. Ezentúl a kirándulási idényben hívők és turisták is szívesen jönnek Szent Anna kápolnájához. Imákkal és virágokkal köszöntik a Szeplőtelen Szűz Édesanyját, Urunk Nagyanyját. Itt az erdő mélyén minden, de minden imára hangolja az ide érkezőket! Az oltárképen Szent Anna a gyermek Máriát tartja jobbjával, aki a bal térdére fektetett nyitott könyvét fogja (Biblia!), míg balját az imádkozó Mária bal vállán nyugtatja. A kegyhely az egri érsekség területén van. Megközelíthető Eger-Bélapátfalva vasútvonalán és közúton egyaránt. (Forrás: Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve Novitas b. Kft. Balassagyarmat, 1991. 38.old.)

Kirándulóhely
	Felnőtt belépőjegy:
	Megjegyzés:
	Cím: Bélapátfalva
Részletes leírás Képek    Erdei barangolásaink során ma is találkozhatunk az utolsó jégkorszak utáni fajok közül a sárga ibolyával, a havasi ikravirággal, a havasi iszalaggal és a korai szegfűvel. A hegyláb lejtőin tölgyesekben, bükkösökben kirándulhatunk. Az erdő peremén akácosok illatoznak. Ha szerencsénk van őzet, rókát, vaddisznót is megpillanthatunk túrázás közben. Vadászatra is van lehetőség. A vadakat rendszeresen etetik, a vadászatot magaslesek segítik, de cserkelni is lehet a szarvast, muflont, vaddisznót, őzet vagy borzot.

Bélháromkúti Apátság
	Felnőtt belépőjegy: 250 Ft
	Megjegyzés:
	Cím: Bélapátfalva
Részletes leírás Képek    A Bélkő alatt, ahol az apátság áll, van azÁldozókő és a Hamuhegy, amely azt jelezheti, hogy itteni három forrás körül pogány áldozati hely lehetett, amelyet a nép a kereszténység felvétele után is nagy számban látogathatott. A források vizének csodás gyógyító erőt tulajdonítottak. II. Kilit egri püspök 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát, amelynek kereszt alakú, román stílusú temploma, az altemplommal együtt máig fennáll. A templom a középkorban már búcsú- járó hely volt. A kolostor a XV. század végén hanyatlásnak indult, s végleg a török hódoltság alatt néptelenedett el. Elenyészett búcsújárása is, amely csak az 1700-as években éledt újjá. Sajó-völgyiek, gömöri, borsodi és hevesi falvak népe járt és jár ide. úcsú napján a három forrás közül a legnagyobbat mindig megáldotta a pap. A hely kultuszában egymásra épül a Szentháromság és Mária tisztelete. Fő búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15-én) van. Kisebb tömegeket vonzó búcsúját a Szentháromság vasárnap előtti szombaton tartják. A volt cisztercita apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Főoltárán Mária mennybevitelét ábrázoló kép látható. Az Árpád-kori szentek ősi tiszteiének hírmondója itt a Szent Imre herceg fogadalmát bemutató barokk mellékoltár kép, két oldalán Szent István és Szent László szobrával. Érdemes megtekintenünk a falu plébániatemplomát, amely Szent István király tiszteletére épült 1816-ban. A plébánia X VIII. századi barokk épület. Vonattal az Eger-Putnok vasútvonalon lehet Bélapátfalvára eljutni. Közúton az Eger - Szilvásvárad úton közelíthető meg. (Forrás: Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990. 34-35.old.)

Apátfalvi Cserépedény Kiállítás
	Felnőtt belépőjegy: 200 Ft
	Megjegyzés:
	Cím: Bélapátfalva, Szabadság út 4.
Részletes leírás Képek    Az apátság mellett található a hajdanvolt, híres keménycserép-gyár épülete, melyben szemet gyönyörködtetően szép étkészletek készültek különböző eljárásokkal és mintázatokkal. A hagyományos virágmintákból, csokrokból később jellegzetes bélapátfalvi stílus alakult ki. A remekművek a helyi múzeumban tekinthetők meg.